Ráckevei HÉV-INFÓ
Sínen vagyunk...

Keresés a honlapon



BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó

MOBIL MENETREND
- 2009.12.13.

MOBIL ESZKÖZÖKRE (telefon, PC) telepíthető alkalmazás, melyben a különböző járatok menetrendjei megtalálhatóak.
A letöltés után a fájlt ki kell csomagolni, majd a "jar" kiterjesztésű alkalmazást az eszköz memóriájába másolni.

Program letöltése

tovább



TÉRKÉP
- 2009.08.29.

Letölthető Budapest vonalhálózati térképe
a tovább gombra kattintva.

tovább







Az alábbiakban a félreértés elkerülése végett, különféle fogalmakat definiálunk.

Ezekkel segítve a sokszor téves értelmezésű vasútforgalmi, műszaki szakszavakat.

 

 

  • Vonatkésés:

A menetrendi eltérés. Akkor beszélünk vonatkésésről, ha a menetrendi eltérés a tulajdonossal vagy a megrendelővel kötött szerződésben szereplő értéket túllépi, értékét általában a vasútüzem forgalmi utasításai is tartalmazzák. Az országos közforgalmú vasúton ez jelenleg 10 perc. Tehát ezen érték alatt a jármű nem késik, csupán menetrendi eltérésről beszélhetünk.

 


  • Vágányzár:

Ezt a fogalmat akkor használják, ha vasúti pályának egy részét bármilyen okból ki kell zárni a forgalomból. Ez lehet előre tervezhető, pl. egy betervezett síncsere, vágányépítés stb. (vágányzár előre látott okból) és lehet előre nem tervezhető, pl. ilyen a fakidőlés, pályaelmosás, siklás, gázolás során járhatatlan pályaszakaszon felvett vágányzár (vágányzár előre nem látott okból). A vágányzár során végrehajtandó tevékenységek függnek attól, hogy a vágányzár előre látott vagy előre nem látott okból lett bevezetve. Általában a forgalmi szolgálattevő vagy a pályamester veszi fel a vágányzárt és ő is mondja le.


  • Keresztalj (fa és vasbeton), "talpfa":

Alapvetően a járművet tartó és a pályairányba vezető sínszálakat tartja és rögzíti. A sínszál különféle kapcsolószerekkel (pl. függőleges leerősítés, Oetl-kengyel) van hozzáerősítve. Általában zúzottkő ágyazatban fekszik, régebbi építésű mellékvonalakon előfordul kavicságyazat is. A klasszikus talpfát illik keresztaljnak nevezni, mert létezik hosszalj és magánalj is. A hosszalj hosszabbik tengelye a sínszállal párhuzamos, a magánalj pedig nem ér át a túlsó pályasínig (sőt, gyakran a két sínszál között, még a félút előtt vége). Utóbbira látható példa a budapesti metróhálózaton sok helyen. Anyaga alapján lehet fa, beton, vasbeton (vagy előfeszített vasbeton), és vas.


  • Ív:

Az egyenes szakaszokat köti össze, közúton gyakran nevezik kanyarnak, ám szakmai körökben ott is az ív elnevezés dívik. Jellemzője az ívsugár és az a szög, amennyit az ívben haladó jármű fordul. Az egyenes pályaszakaszról íves pályaszakaszra behaladó járműre túl nagy erő hatna, ezért úgynevezett átmeneti íveket illesztenek be a tervezők és az építők az útpályába (mind a közúti, mind a vasúti pályába). Ez egy olyan különleges ív, aminek sugara egy adott függvény alapján (pl. harmadfokú parabola vagy klotoid) a végtelen ívsugártól (azaz az egyenes pályaszakasztól) fokozatosan az ív sugarára csökken, így biztosítva azt, hogy a jármű ne hirtelen, hanem fokozatosan haladjon be az ívbe. Másik jellemzője az ívnek a túlemelés: ez az ívben fekvő külső sínszál a belsőhöz képesti megemeléséből (ritkábban a belső lesüllyesztéséből) áll. Ennek ugyanaz az előnye van, mint a kerékpárversenyeken bedöntött kanyaroknak: a jármű nagyobb sebességgel tud haladni az ívben anélkül, hogy rá túl nagy káros erők hatnának. Értéke ívsugár- és sebességfüggő.


  • Motorvonat:

Vasúti pályán mozgó, ennek megfelelően kialakított vasúti jármű, melyben beépített erőgép van és vagy áru-, vagy személyszállításra, vagy mindkettőre igénybe vehető. Az országos közforgalmú vasútvonalakon mozdonyvezető, a budapesti Hév üzemben járművezető teljesít rajta szolgálatot. Általában olyan járműszerelvényben közlekedik, amely járműegységei egymástól üzemszerűen nem bonthatók szét.


  • Mozdony:

Vasúti pályán mozgó, ennek megfelelően kialakított vasúti jármű, melyben beépített erőgép van és sem áru-, sem személyszállításra nem vehető igénybe. Az országos közforgalmú vasútvonalakon mozdonyvezető, a budapesti Hév üzemben járművezető teljesít rajta szolgálatot.


  • Vagon:

Köznyelvben a szeméylkocsikat is ezzel a kifejezéssel jelölik, nyelvi vonatkozását tekintve azonos lényegű szó,mint a kocsi.

Régebben a tehervonati közlekedésben alkalmatos szállító eszközt nevezték ennek, így nyelvi formaiságot nézve árufuvarozásban célszerű használni.


  • Kocsi:

Lényegileg ua.,mint a vagon, de ezt a szót inkább személyszállítási vonatkozásban használjuk.

Vasúti pályán mozgó, ennek megfelelően kialakított vasúti jármű, melyben beépített erőgép nincs. Lehet áru- vagy személyszállításra kialakított, illetve csak meghatározott vasútüzemi célra kialakított: darukocsi, villamos fűtőkocsi (kazánkocsi) stb.
Fényjelző: A vasúti közlekedés szabályozására szolgál. Jelzését nappal és sötétben egyaránt világító vagy villogó fénnyel, fényekkel adja. Általában előírás, hogy valamilyen fénynek (általában alaphelyzetben a vörösnek) állandóan égnie kell, de ez nem törvényszerű. Létezik olyan, ami csak a vonatokra és létezik olyan, ami csak a tolatásokra, illetve létezik olyan is, ami minden fajta mozgásra (vonatközlekedésre és tolatásra

egyaránt) ad jelzést.

  • Fényjelző, jelzők:

A vasúti pálya elemei közé sorolható, biztososító berendezés része.

A jelzők olyan helyhez kötött vagy hordozható berendezések, amelyek színes ábrákkal, különböző színű fényekkel vagy mozgatható alkatrészekkel állandóan kifejeznek valamilyen meghatározott jelzést.

 

 

  • Vörös:

Egy szín, hullámhossza 625-750 nm közötti. Általános tiltójelzés. A választás valószínűleg azért esett erre a színre, mert általános körülmények között ez látható a legmesszebbről. A vasúti fényjelzők jellemző alapszíne, az alaphelyzetben álló jelző általában vörös fénnyel ad jelzést. Gyakori, hogy ezt pirosnak nevezik, ám a szakmai nyelv egyértelműen és megtántoríthatatlanul csak és kizárólag a vöröst fogadja el. Ennek történelmi okai vannak: amikor a magyar vasútra először készült jelzési utasítás (azaz melyik jelzés mit jelent és hogyan kell szabályosan adni azt, amolyan vasúti Kresz), akkor 1908-at írtunk. Akkoriban a piros, mint a pír melléknévképzővel ellátott alakja (vö: farok -> farkas, azaz farokkal bíró) tájszó volt, nem volt elég elterjedt ahhoz, hogy az utasításkészítő egy országos szintű, stratégiai jelentőségű üzem alapvető utasításába bekerülhessen, így maradt a német rot szó szabatosabb jelentése.



Az oldal fejlesztés alatt áll!

Honlapkészítés